Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét - 2014. január utolsó hete

2014. január utolsó hetében az Európai Unió országaiban ünneplik a Méhnyakrák Elleni Küzdelem Európai Hetét. Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét egy nemzetközi kezdeményezés, amely immár harmadik éve kerül megrendezésre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzési lehetőségeire. Az európai országokban megrendezésre kerülő programsorozat valódi párbeszédet kíván nyitni a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, a nőgyógyászok, a politikusok, a média és a közvélemény körében. Emellett olyan programokkal kívánja az Európai Méhnyakrák Szövetség felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, mint az ingyenes szűrések, online aláírásgyűjtés, vagy ingyenes telefonvonal, ahol a betegséggel kapcsolatban kérdéseket lehet feltenni. Az Európai Parlament is kiemelten foglalkozik a héten ezzel a témával, és több neves orvoskongresszus is ekkor kerül megrendezésre, ahol tudományos szempontból közelítik meg a méhnyakrák megelőzésének kérdését.

Mi a méhnyak?

A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik.

Mi a ményakrák?

A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

A méhnyakrákos megbetegedések helyzete Romániában

Romániában évente 3.000 új esetet diagnosztizálnak, így a méhnyakrákban szenvedő nők száma összesen 40.000.
Világviszonylatban a méhnyakrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés, évente közel 500.000 új esetet diagnosztizálnak. A mellrák és a tüdőrák után a harmadik helyen áll a rák okozta halálesetek rangsorában. Az évente újonnan felfedezett 500.000 eset közel 30%-a a 15-44 éves.

A méhnyakrák helyzete Kovászna megyében

A Kovászna Megyei Közigazgatóság Statisztikai adatai szerint 2013. október 1.-ig Kovászna megyében 30 új esetet regisztráltak, és összesen 425 beteg van a nyilvántartásban.

A méhnyakrák hátterében a HPV áll

A méhnyakrák az esetek többségében tünetmentes, panaszokat is már csak előrehaladott állapotban okoz. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus (HPV) áll.

A HPV a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, azonban néhány esetben tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, éppen ezért nem kell megijedni HPV-fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni annak lezajlását.

A fertőzést követően több év is eltelhet, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakul ki. Az időben felismert HPV-fertőzés és a méhnyakelváltozás kezelhető, a méhnyakrák 100 százalékban gyógyítható betegség.

A HPV-nek közel 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan 14-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. A típusokat felfedezésük szerint számokkal jelölik, (pl. HPV 16). Rákkeltő képességük szerint három csoportba sorolhatóak: magas kockázatú (high-risk, HR), alacsony kockázatú (low-risk, LR) és nem azonosított kockázatú (non-classified, NA) csoportokba.

A magas kockázat nem azt jelenti, hogy az ilyen típussal fertőzöttek "szinte biztos", hogy méhnyakrákosak lesznek, hanem annyit, hogy ezek a típusok (pl. HPV 16, 18) bizonyítottan okozhatnak méhnyakrákot. A magas kockázatú típusok közül a HPV 16 és a 18 a méhnyakrákos esetek közel 70 százalékát okozza, a további 30 százalékért a többi típus felelős.

Az alacsony kockázatú típusokat a nemi szerveken kialakuló szemölcsök, az úgynevezett condylomák kialakulásáért tehetjük elsősorban felelőssé. A HPV 6, és a 11 okozza ezek 90 százalékát. A nem azonosított kockázatú típusok szerepe a méhnyakrák kialakulásában nem ismert és a jelenlegi ismeretek szerint statisztikailag minimális.

Hogyan folyik a méhnyakrákszűrés?

A méhnyakrákszűrés alkalmával citológiai, azaz sejtmintát vesznek. A minta kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek a rákot megelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak. A leleten a Papanicolaou-skála (P1-2 normál, P3 bizonytalan, P4-P5 rákmegelőző, rákos állapot), vagy a Bethesda-klasszifikáció (ASCUS bizonytalan, LSIL alacsony fokú és HSIL magas fokú hámeltérés) jelölései találhatóak.  HPV-gyanú esetén HPV-vizsgálattal lehet eldönteni, hogy valóban fertőzésről van-e szó, és pontosan a HPV melyik típusáról. 

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy a kenet alapján tévesen merül fel a rákmegelőző állapot gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen, ez utóbbiakat álpozitív eseteknek nevezzük. A HPV-fertőzés kimutatása a méhnyakrákszűrés mellett segít elkerülni a fenti téves diagnózisokat.

HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat, tehát ha a bizonytalan leletek (pl. ASCUS, P3), LSIL illetve HPV-gyanú esetében HPV-vizsgálatot is végeznek, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző elváltozás jelenléte, műtéti beavatkozásra nincs feltétlenül szükség. A citológiai szűrés és a HPV-kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal kimondható a diagnózis és megfelelő kezelés kezdhető!

Pozitív HPV-lelet birtokában, de egyéb szervi elváltozások nélkül, műtét vagy egyéb beavatkozás nem indokolt! Önmagában a HPV-pozitív lelet mindössze annyit jelent, hogy figyeljenek jobban magukra és a leletet követően maximum 6-12 hónapon belül ismét jelentkezzenek szűrésre.

Hogyan fertőz a HPV?

A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, mellyel a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka találkozik élete során. A HPV szexuális érintkezéssel terjed. Mivel a HPV sokszor nem okoz tüneteket, a legtöbb férfi és nő úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi.

Több mint 40 HPV-típus adódhat át szexuális érintkezés révén, melyek nők esetében a szeméremtest, hüvely, méhszáj, a gát és a végbélnyílás környékét fertőzhetik meg, férfiak esetén a nemi szervek és a végbélnyílás környékének bőrét. Az óvszerrel való védekezés jelentősen csökkentheti a fertőzés esélyét, azonban nem nyújt teljes védelmet, hiszen a HPV bőrérintkezés útján is átadható.

Gyógyítható-e a HPV-fertőzés?

A HPV-fertőzés nem gyógyítható, azonban a HPV-fertőzés okozta problémák kezelhetőek. A méhnyak kóros sejtelváltozásai helyi kezeléssel gyógyíthatóak (fagyasztás, kúp kimetszés, más néven konizáció, lézeres eltávolítás). Méhnyakrák esetén radikálisabb beavatkozásokra van szükség (pl.: műtét, sugárkezelés, kemoterápia). A kezelések gyógyszeres immunerősítő kezeléssel egészíthetőek ki.

Mikor segít a HPV elleni oltás?

A méhnyakrákot okozó 14 különböző HPV-típus közül a vakcinák a két leggyakoribb, a 16-os és 18-as típusok ellen nyújtanak védelmet. E két vírustípus a kialakuló méhnyakrákos megbetegedések körülbelül 70 százalékért felelős.

Az oltás beadása előtt nem fontos HPV-tesztet végeztetni azok számára, akik még nem kezdték meg szexuális életüket. Az oltást követően is kifejezetten javasolt citológiai, illetve HPV-szűrésre járni, mert további 12 HPV-típus okozhat rákos elváltozást.

A már szexuális életet élő nők és férfiak esetében fontos a HPV-teszt elvégzése vakcináció előtt!

(Információforrás: www.daganatok.hu/)

Méhnyakrákszűrési program Kovászna megyében

Az ingyenes méhnyakrákszűrési program fő célja a megelőzés, illetve a méhnyakrák következtében történő elhalálozások számának csökkentése. A súlyos betegség elleni küzdelem egyik fegyvere, ennek idejében történő felfedezése. Az egészségügyi minisztérium által finanszírozott ötéves kampány keretében minden 25 és 64 év közötti nő jogosult az ingyenes méhnyakrákszűrés elvégzésére.

Az ingyenes, Babeş-Papanicolau tesztként ismert szűrővizsgálat 2012 októberben indult Kovászna megyében, megyei szinten a programfelelős dr. Drăgoiu Lavinia. A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság már 2012. októberében megkezdte a tájékoztató kampányt.

Az ingyenes méhnyakrákszűrési program fő célja a megelőzés, illetve a méhnyakrák következtében történő elhalálozások számának csökkentése. A súlyos betegség elleni küzdelem egyik fegyvere, ennek idejében történő felfedezése.

Az egészségügyi minisztérium által finanszírozott ötéves kampány keretében minden 25 és 64 év közötti nő jogosult az ingyenes méhnyakrákszűrés elvégzésére.

A kampányban azok a nők vehetnek részt, akiknél még nem diagnosztizálták a kórt.

A vizsgálaton nem vehetnek részt azok a nők, akik esetében valamilyen sebészeti beavatkozás során eltávolították a méhnyakat, illetve azok sem, akik teljes méheltávolításon estek át. Ugyanakkor azon 64. élet évüket betöltött hölgyeket sem veszik be a programba, akiknél a legutóbbi három citológiai vizsgálat eredménye normális volt.

A mintavételre való feliratkozás a családorvosnál zajlik, ahol megtörténik az első felvilágosítás is a méhnyakrák megelőzésével kapcsolatban.

A felvilágosítást követően eldől, hogy az érdekelt személy bekapcsolódhat-e a programba, és ha igen, a kezébe kap egy jóváhagyó nyomtatványt, a vizsgálatot elvégző egészségügyi intézmények listájával. Az intézmény kiválasztása után, a páciens előrejegyezheti magát a mintavételre.

Az eredményeket a jóváhagyó cédulát kitöltő családorvosnak kézbesítik, aki majd közölni fogja a pácienssel a diagnózist.

A Kovászna megye teljes népessége 222.065, ebből nő: 112.962, a vizsgálatra jogosult személyek száma : 62.298. Kovászna megyében gyakorlatilag 60 ezer nő jelentkezését várják a szűrésre a program ötéves időtartama alatt.

A Kovászna megyében a Sepsiszentgyörgyi „dr. Fogolyán Kristóf’ Sűrgősségi Kórház a megyei méhnyakrákszűrési hálózat szervezője. 2013.-as évben ban 2.265 nő végezte el az ingyenes méhnyakrákszürést, amelyből 158-nál pozitív lett az eredmény.

A méhnyakrák-szűrési program optimális feltételek közötti lefolyásának érdekében, közöljük az érdekeltekkel, hogy beindult a  http://www.insp.gov.ro/coluterin/ weboldal.

További információk:
Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság
520023, Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc utca, 12.szám
Egészségügyi Nevelés Iroda
Tel. 0267 351398