2018. január 28. és 2018. február 3. között az Európai Unió országaiban ünneplik a Méhnyakrák elleni küzdelem Európai hetét. Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét egy nemzetközi kezdeményezés, amely immár jó pár éve kerül megrendezésre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzési lehetőségeire. Az európai országokban megrendezésre kerülő programsorozat valódi párbeszédet kíván nyitni a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, a nőgyógyászok, a politikusok, a média és a közvélemény körében.

Emellett olyan programokkal kívánja az Európai Méhnyakrák Szövetség felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, mint az ingyenes szűrések, online aláírásgyűjtés, vagy ingyenes telefonvonal, ahol a betegséggel kapcsolatban kérdéseket lehet feltenni.

Az Európai Parlament is kiemelten foglalkozik a héten ezzel a témával, és több neves orvoskongresszus is ekkor kerül megrendezésre, ahol tudományos szempontból közelítik meg a méhnyakrák megelőzésének kérdését.

Mi a méhnyak?

A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik.

Mi a ményakrák?

A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

Világviszonylatban a méhnyakrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés, évente közel 500.000 új esetet diagnosztizálnak. A mellrák és a tüdőrák után a harmadik helyen áll a rák okozta halálesetek rangsorában. Az évente újonnan felfedezett 500000 eset közel 30%-a a 15-44 éves.

A méhnyakrák helyzete Kovászna megyében

A méhnyakrák az esetek többségében tünetmentes, panaszokat is már csak előrehaladott állapotban okoz. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus (HPV) áll.

A HPV a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, azonban néhány esetben tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, éppen ezért nem kell megijedni HPV-fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni annak lezajlását.

A fertőzést követően több év is eltelhet, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakul ki. Az időben felismert HPV-fertőzés és a méhnyakelváltozás kezelhető, a méhnyakrák 100 százalékban gyógyítható betegség.

A HPV-nek közel 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan 14-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. A típusokat felfedezésük szerint számokkal jelölik, (pl. HPV 16). Rákkeltő képességük szerint három csoportba sorolhatóak: magas kockázatú (high-risk, HR), alacsony kockázatú (low-risk, LR) és nem azonosított kockázatú (non-classified, NA) csoportokba.

A magas kockázat nem azt jelenti, hogy az ilyen típussal fertőzöttek "szinte biztos", hogy méhnyakrákosak lesznek, hanem annyit, hogy ezek a típusok (pl. HPV 16, 18) bizonyítottan okozhatnak méhnyakrákot. A magas kockázatú típusok közül a HPV 16 és a 18 a méhnyakrákos esetek közel 70 százalékát okozza, a további 30 százalékért a többi típus felelős.

Az alacsony kockázatú típusokat a nemi szerveken kialakuló szemölcsök, az úgynevezett condylomák kialakulásáért tehetjük elsősorban felelőssé. A HPV 6, és a 11 okozza ezek 90 százalékát. A nem azonosított kockázatú típusok szerepe a méhnyakrák kialakulásában nem ismert és a jelenlegi ismeretek szerint statisztikailag minimális.

Hogyan folyik a méhnyakrákszűrés?

A méhnyakrákszűrés alkalmával citológiai, azaz sejtmintát vesznek. A minta kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek a rákot megelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak. A leleten a Papanicolaou-skála (P1-2 normál, P3 bizonytalan, P4-P5 rákmegelőző, rákos állapot), vagy a Bethesda-klasszifikáció (ASCUS bizonytalan, LSIL alacsony fokú és HSIL magas fokú hámeltérés) jelölései találhatóak.  HPV-gyanú esetén HPV-vizsgálattal lehet eldönteni, hogy valóban fertőzésről van-e szó, és pontosan a HPV melyik típusáról. 

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy a kenet alapján tévesen merül fel a rákmegelőző állapot gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen, ez utóbbiakat álpozitív eseteknek nevezzük. A HPV-fertőzés kimutatása a méhnyakrákszűrés mellett segít elkerülni a fenti téves diagnózisokat.

HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat, tehát ha a bizonytalan leletek (pl. ASCUS, P3), LSIL illetve HPV-gyanú esetében HPV-vizsgálatot is végeznek, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző elváltozás jelenléte, műtéti beavatkozásra nincs feltétlenül szükség. A citológiai szűrés és a HPV-kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal kimondható a diagnózis és megfelelő kezelés kezdhető!

Pozitív HPV-lelet birtokában, de egyéb szervi elváltozások nélkül, műtét vagy egyéb beavatkozás nem indokolt! Önmagában a HPV-pozitív lelet mindössze annyit jelent, hogy figyeljenek jobban magukra és a leletet követően maximum 6-12 hónapon belül ismét jelentkezzenek szűrésre.

Hogyan fertőz a HPV?

A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, mellyel a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka találkozik élete során. A HPV szexuális érintkezéssel terjed. Mivel a HPV sokszor nem okoz tüneteket, a legtöbb férfi és nő úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi.

Több mint 40 HPV-típus adódhat át szexuális érintkezés révén, melyek nők esetében a szeméremtest, hüvely, méhszáj, a gát és a végbélnyílás környékét fertőzhetik meg, férfiak esetén a nemi szervek és a végbélnyílás környékének bőrét. Az óvszerrel való védekezés jelentősen csökkentheti a fertőzés esélyét, azonban nem nyújt teljes védelmet, hiszen a HPV bőrérintkezés útján is átadható.

Gyógyítható-e a HPV-fertőzés?

A HPV-fertőzés nem gyógyítható, azonban a HPV-fertőzés okozta problémák kezelhetőek. A méhnyak kóros sejtelváltozásai helyi kezeléssel gyógyíthatóak (fagyasztás, kúp kimetszés, más néven konizáció, lézeres eltávolítás). Méhnyakrák esetén radikálisabb beavatkozásokra van szükség (pl.: műtét, sugárkezelés, kemoterápia). A kezelések gyógyszeres immunerősítő kezeléssel egészíthetőek ki.

Mikor segít a HPV elleni oltás?

A méhnyakrákot okozó 14 különböző HPV-típus közül a vakcinák a két leggyakoribb, a 16-os és 18-as típusok ellen nyújtanak védelmet. E két vírustípus a kialakuló méhnyakrákos megbetegedések körülbelül 70 százalékért felelős.

Az oltás beadása előtt nem fontos HPV-tesztet végeztetni azok számára, akik még nem kezdték meg szexuális életüket. Az oltást követően is kifejezetten javasolt citológiai, illetve HPV-szűrésre járni, mert további 12 HPV-típus okozhat rákos elváltozást.

A már szexuális életet élő nők és férfiak esetében fontos a HPV-teszt elvégzése vakcináció előtt!

• A méhnyakrák screening-je - brosúra (.pdf formátum)
• A Humán papillómavírus és a méhnyakrák - brosúra (.pdf formátum)
• Kezelés egy Papanicolau abnormális teszt esetén - brosúra (.pdf fromátum)
• HPV elleni oltás - brosúra (.pdf formátum)
• Méhnyakrák elleni küzdelem Európai hete - 2018 (.pps formátum)

(Információforrás: www.daganatok.hu/)