Óvintézkedések hideg időre

A hideg ellen a szervezet sokféleképpen képes védekezni, de nekünk is fontos betartanunk néhány szabályt

Míg az egészséges emberek viszonylag gond nélkül alkalmazkodnak az alacsony hőmérsékletekhez, az idősek, betegek szervezetét megviseli a hideg.

A legveszélyeztetettebbek az érelmeszesedésben, a magas vérnyomásban, a szívelégtelenségben, a légzéselégtelenségben, az asztmában szenvedők, továbbá a krónikus betegek (cukorbetegek, a pajzsmirigy megbetegedéseiben szenvedők, azok, akik gyulladáscsökkentőket szednek), a csecsemők és kisgyerekek, az alkoholisták és a drogfüggők, a hajléktalanok és azok, akik rögtönzött fűtőalkalmatosságokat használnak.

Ha lényeges lehűlés várható

• Szerezzük be a szükséges élelmiszereket és gyógyszereket egy hosszabb időszakra, hogy ne kelljen elhagyjuk a lakást a hidegben.
• Azok a betegek, akik ezt nem tudják megtenni, kérjék meg a hozzátartozóikat, szomszédjaikat.
• Gondoskodjunk egy működő telefonvonalról, mivel a sürgősségi szám hívásával sokszor életeket menthetünk;
• tartsuk a kapcsolatot a rokonokkal, a szomszédokkal és azokkal az ismerőseinkkel, akik a veszélyeztetettek kategóriájába tartoznak és igényeljünk segítséget szükség esetén.

A lakásokra vonatkozóan a következőket ajánlják

• biztosítsunk legalább 19 fokot a hálószobában;
•  használat előtt és alatt ellenőrizzük a fűtőrendszereket, hogy megelőzzük a tűzeseteket, illetve a szénmonoxid mérgezést;
• amennyiben elektromos párnát használunk, kapcsoljuk ki elalvás előtt.
• Amikor elhagyjuk a lakásunkat, mindenképp viseljünk sapkát, s szájunk és orrunk környékét is óvjuk;
• öltözködjünk vastagon és rétegesen, s még csak kis időre se vegyük le kezünkről a kesztyűket;
• lehetőleg ilyenkor ne induljunk hosszú útra autóval, de ha muszáj, tervezzük meg figyelmesen az útvonalat és vegyük figyelembe az utak állapotát is.

Fagyási sérülések és kihűlés

• A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, ám komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül nincs esély a fagyhalál elkerülésére.
• A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket.
• A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása.
• Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

A fagyási sérülések kezelése

• A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül.
• Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival illetve egyéb száraz lábbelivel fedni.
• A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni, a nedves kötés ellenjavallt.
• A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást.
• Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő
• A felmelegítést 32-40 fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.
• Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező.
• Sebészi beavatkozást a fagyás után eltelt 1-2 héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik az adott terület elhalása, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.

Mit tegyen, és mit ne tegyen fagyási sérülés esetén?

• Öltözzön megfelelően!
• könnyed, laza ruházat a szellőzést és a szigetelést is egyidejűleg biztosítja. A legfelső réteg legyen vízlepergető (nem vízálló!) anyagból. Ellenőrizze az esetleges repedéseket, nehogy csupasz bőrfelületet érjen a hideg!
• Óvja fejét, kéz-és lábfejét!
• Az egyujjas kesztyű mindig melegebb, mint ötujjas változata, két pár gyapjú-zokni pedig garantáltan melegen tartja lábait.
• Mivel a legnagyobb mértékű hőleadás a fejtetőn át történik, a sapka használata kötelező.
  Amennyiben valószínűsíthetően hosszabb időt fog a szabadban tölteni, előtte ne fogyasszon alkoholt és ne dohányozzon! Az alkohol, a koffein és a nikotin érzékenyebbé tesz a fagyási sérülésekre.
• Ha ruhája átnedvesedett, öltözzön át, amilyen gyorsan csak lehetséges! Félóránként ellenőrizze, nem tapasztalja-e magán a fagyás jeleit!
• Ha fagyási sérülést észlel, azonnal menjen orvoshoz! Amennyiben erre nincs lehetőség, kövesse az alábbi utasításokat!
• Amilyen gyorsan csak lehet, keressen egy meleg helyet, hívjon orvosi segítséget és igyon valamilyen meleg folyadékot!
• Enyhén felpóckolva pihentesse sérült tagjait!
  Vegyen le minden nedves és szoros ruhadarabot!
  A sérült végtagot melegítse langyos (nem meleg!) vízbe áztatva, míg úgy nem érzi, átmelegedett, vagy ismét érez vele.
• Ne tegyen semmi olyat, mely további sérülést okozhat. Ne nyúljon a sebekhez, csak steril gézlappal fedje be!
• Ne dörzsölgesse a fagyott területet se kézzel, se hóval, se mással!
• Ne melegítse a sérült területet radiátorral, lámpával, melegítőtapasszal, mert az érzéketlen végtag nem érzi a hőt és így könnyen megéghet!