A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, az Egészségügyi Minisztérium Országos Egészségfelmérési és -fejlesztési és Egészségnevelési Programja keretében a 2023. év egész január hónapja során mentális egészség témájú kampányt szervez „Mentális egészség – az egészség szerves és alapvető része!” jelmondattal.
Megyei szinten rendezvények kerülnek megszervezésre a mentális zavarok problémáiról való tájékoztatás és a megfelelő kezelésük szükségességére való figyelemfelhívás érdekében.
Egy gyermek születése örömmel és stresszel jár a szülők számára, de sok anyuka küzd mentális egészséget érintő komolyabb kihívásokkal. Világszinten 10-ből egy nő szülés utáni depresszióban szenved a szülés utáni első évben, 1000 nőből egynél pedig szülés utáni pszichózisnak nevezett súlyosabb állapot alakul ki. Ezek az állapotok gyakran észrevétlenek maradnak a korai stádiumokban, megfelelő kezelés nélkül pedig negatív következményekkel járhatnak mind az anya, mind a gyermek számára.
A 2021. évben Romániában a mentális és viselkedési zavarok előfordulása 1221,2%000 lakos volt, ami valamivel magasabb, mint a 2020. évhez képest, amikor ennek értéke 1200,8%000 lakos volt. A mentális zavarok (ICD 10-es kód: F01-F39) előfordulási gyakorisága Romániában 2021-ben 1303,5%000 lakos volt, ami növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor ennek értéke 1260,25%000 lakos volt.
A 2010 és 2019 közötti időszakban a depresszió előfordulási gyakoriságának alakulása Romániában állandó, de a nők esetében majdnem kétszerese a férfiakéhoz képest.
Ebben az összefüggésben a kampány célja, hogy növelje a terhes nők mentális egészség kérdéskörével kapcsolatos tájékoztatásának és tudatosságának szintjét.
A kampány tevékenységeinek célja a női lakosság (különösen a terhes nők) tájékoztatása a mentális zavarok korai felismerésének és beavatkozásának fontosságáról, a mentális zavarok életre gyakorolt hatásának tudatosítása és jobb megértésének elősegítése, valamint az információkhoz való hozzáférés javítása az ellátás javítása és a mentális zavarokkal küzdő nők megbélyegzésének megszüntetése érdekében.
A nőknél kultúrától, kortól és jövedelemtől függetlenül kialakulhat szülés utáni depresszió. Az olyan tünetek, mint a szomorúság, a könnyű sírás, a baba vagy mások miatt való idegeskedés, az energiahiány és az állandó fáradtság, az alvászavarok, a negatív gondolatok, az anya azon érzése, hogy nem elég jó, hogy nem tud gondoskodni a babáról, a bűntudat, a reménytelenség és az önvád, vagy az érzés, hogy valami rossz történhet a babával, bármikor jelentkezhetnek a terhesség alatt vagy a szülést követő első évben. Vannak hatékony kezelési módszerek, amelyekkel megelőzhetők a súlyosabb következmények, vagy akár a tragédiák.
Azzal, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét erre a kérdésre, arra szeretnénk ösztönözni mind a szakembereket, mind az új édesanyák barátait és családtagjait, hogy kérdezzék meg őket, hogyan érzik magukat, bátorítsuk őket arra, hogy beszéljenek érzéseikről és kérjenek segítséget.
Az anyai depresszió gyakran összefügg a sérülékenység korai jeleivel vagy a gyermek nehéz temperamentumával; a bizonytalan kötődéssel; az affektív működéssel (több negatív érzelem; fokozott agresszió és érzelmesség; diszfória, különösen, ha az újszülött lány; alacsonyabb kognitív/intellektuális/akadémiai teljesítmény; több önvád, alacsonyabb önértékelés); rosszabb interperszonális működéssel; és a pszichológiai-biológiai rendszerek rendellenességeivel, beleértve a stresszre adott válaszmechanizmusok rosszabb működését.
A depresszió a rokkantság egyik fő oka az egész világon. A becslések szerint világszinten 264 millió embert érint a depresszió, a nők aránya pedig magasabb, mint a férfiaké.
A COVID-19 világjárvány 2020-ban világszerte a depressziós és szorongásos zavarok számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, amely a nőket és a fiatalokat érinti leginkább:
A mentális zavarok súlyos következményekkel járnak. Gyakran előfordul, hogy a súlyos mentális egészségi állapotú emberek idő előtt - egy vagy két évtizeddel korábban – halnak meg megelőzhető szomatikus betegségekben (ezeknek az embereknek komoly kihívást jelent, hogy képesek legyenek az egészségük érdekében helyes magatartási döntéseket hozni, és az ehhez szükséges segítséget kérni.
A mentális egészség olyan egészségi állapot, amelyben az egyén érvényesíti képességeit, képes megbirkózni az élet szokásos feszültségeivel, képes termékenyen dolgozni,és képes hozzájárulni a közösség fejlődéséhez.
Az emberek számára a mentális egészség olyan erőforrás, amely lehetővé teszi számukra, hogy megvalósítsák intellektuális és érzelmi potenciáljukat, megtalálják és betöltsék szerepüket a társadalmi, iskolai és szakmai életben.
A társadalmak számára az állampolgárok jó mentális egészsége hozzájárul a jóléthez, a szolidaritáshoz és a társadalmi igazságossághoz. Ezzel szemben a rossz mentális egészség többszörös költséget és veszteséget okoz a polgároknak és a szociális rendszereknek.
Az utóbbi években egyre inkább elismerik, hogy a mentális egészség fontos szerepet játszik a globális fejlesztési célok elérésében. Az egyes országokban elért fejlődés ellenére a mentális problémákkal küzdő emberek gyakran szembesülnek az emberi jogok súlyos megsértésével, a hátrányos megkülönböztetéssel és a megbélyegzéssel.
Számos mentális egészségi állapot viszonylag alacsony költséggel hatékonyan kezelhető, de az ellátásra szorulók és az ellátáshoz hozzáférők közötti szakadék továbbra is jelentős. A hatékony kezelés lefedettsége azonban továbbra is rendkívül alacsony.
Ezért szükségesek jelentős befektetések a következőket illetően: