A mentális egészség az egyéni egészség és a „jólét" alapvető összetevője, amely nem csak a betegség hiányát, hanem az egyén azon képességét is jelenti, hogy sikeresen be tud-e illeszkedni a családi, társadalmi és munkahelyi életbe. A szomatikus állapotokkal ellentétben a neuropszichiátriai rendellenességek korai felismerése és a beavatkozás nehezebb, olyan tényezők miatt, mint a panaszok szubjektív jellege és a megbélyegzéstől való félelem. A mentális zavarok a betegségterhek és az elvesztett egészséges életévek egyik fő okozói, befolyásolva az életminőséget.
A súlyos depressziós zavar a gyermek- és serdülőkor egyik leggyakoribb pszichiátriai rendellenessége, de a diagnosztikai kritériumokkal kapcsolatos tüneti eltérések miatt ez a zavar gyakran felismeretlen és kezeletlen marad.
A gyermek- és serdülőkori súlyos depressziós zavar gyakran aluldiagnosztizált, a serdülők mindössze 50%-ánál diagnosztizálják a betegséget, mielőtt elérnék a felnőttkort. Ez egy gyakori, krónikus, visszatérő és legyengítő állapot, amely az oktatási, szakmai és szociális funkciók romlásához vezet. A háziorvoshoz forduló serdülők egyharmada érzelmi zavarral küzd, és 14%-uknál depressziót diagnosztizálnak.
Világszinten minden hetedik 10-19 éves gyermek szenved mentális zavarban, ami az ebben a korcsoportban előforduló betegségek globális terhének 13%-át teszi ki.
A depresszió, a szorongás és a viselkedési zavarok a serdülők körében a betegségek és a fogyatékosság vezető okai közé tartoznak. A 15-29 évesek körében az öngyilkosság a negyedik vezető elhalálozási ok.
A WHO Európai Régiójában a depresszió a gyermekek 2,5%-át és a serdülők 8,3%-át érinti. Ugyanakkor, a becslések szerint a serdülők 30%-ának vannak szubklinikai depressziós tünetei. Egy 2021-es UNICEF-jelentés szerint a 15-19 éves európai fiúk közül közel minden ötödik szenved mentális zavarokban, majd ezt követi az ugyanilyen korú lányok több mint 16%-a. Európában kilencmillió (10-19 éves) serdülő él mentális zavarokkal, az esetek több mint felét a szorongás és a depresszió teszi ki.
Romániában az UNICEF egyik jelentése szerint a 11-15 éves romániai serdülők közel 33%-a számolt be arról, hogy egy héten többször is szomorú hangulatban volt, összehasonlítva az Egészségügyi Világszervezet tanulmányában részt vevő 45 ország átlagosan 13%-ával. Egy 2020-as, Románia összes megyéjéből származó 10 114 tizenéves (átlagéletkoruk 17 év) körében végzett vizsgálat szerint a fiatalok 48,9%-ának legalább egyszer már voltak öngyilkossági gondolatai, 27,1%-uk állandóan szomorú volt, és nem tudott szabadulni a szomorúságtól, 21,5%-uknak voltak olyan időszakai, amikor az elmúlt hat hónapban depressziósnak érezte magát. Egy másik összehasonlító tanulmányban rámutattak arra, hogy Romániában a 15 év alatti tizenévesek körében az öngyilkossági arány magasabb, mint az európai átlag.
A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, februárban kampányt szervez a következő témában: Mentális egészség - serdülőkori depresszió.
A kampány célja: a serdülők és hozzátartozóik figyelmének ráirányítása a mentális egészséggel kapcsolatos problémákra (depresszió).
A kampány célcsoportja: KAMASZOK és szüleik. A kampány szlogenje: „Ne hagyd, hogy a depresszió irányítsa az életedet! A mentális egészséged számít!"
A kampány célkitűzései:
Képek az eseményről: