A Kovásznai Közegészségügyi Igazgatóság 2021 októberében megszervezi az egészséges táplálkozás, vagyis a gyümölcsök, zöldségek, zöld-fűszerek és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásának szervezetre gyakorolt hatásáról szóló tájékoztató és oktató kampányt.
Az egészségtelen táplálkozás azon 4 módosítható viselkedési kockázati tényező egyike (a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás mellett), amely hozzájárul a legtöbb jelentős krónikus betegséghez.
Az egészségtelen táplálkozás elhízást okoz a gyermekek körében, riasztó növekedést mutatva Európában és a világ minden táján, jelentős következményeket jelent a gyermekek testi és lelki egészségére, illetve jelentős kockázatot a gyermekek és felnőttek krónikus betegségeinek elszaporodására. Az egészségtelen táplálkozás a fizikai inaktivitással ötvözve jelentősen növeli a krónikus nem fertőző betegségek kockázatát felnőtteknél: különösen a szív- és érrendszeri betegségek (SZÉB), rák, a magas vérnyomás (HTA), elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség (CB2).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss statisztikái Romániát a legalacsonyabb várható élettartammal rendelkező európai országok közé sorolják (35. hely). Az első 5 halálozási ok közvetlenül az életmóddal és ezzel együtt az étrenddel összefüggő betegségekre vonatkozik: koszorúér -betegség, stroke, magas vérnyomás, májbetegség és rák, ezek esetében a táplálkozás fontos szerepet játszik.
Így a teljes kiőrlésű gabonában szegény étrend úgy került meghatározásra, hogy a napi 90 grammnál kevesenn teljes fogyasztás (gramm/nap), ami a második kockázati tényező (az étrenddel összefüggésben, a sófogyasztás után), a morbiditás és a szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség és rák általi elhalálozásban. Az alacsony gyümölcsfogyasztást tekintve, amely napi 310-340 gramm alatti (grammb/nap) átlagos fogyasztásként került meghatározásra, beleértve a friss, fagyasztott, főtt, tartósított vagy szárított gyümölcsöket is, kivéve a gyümölcsleveket és a sózott vagy pácolt gyümölcsöket, a harmadik ennek tulajdonítható kockázati tényező. A zöldségszegény étrend 280-320 g-nál kevesebb zöldség átlagos fogyasztásként (gramm/nap) kerül meghatározásra, beleértve a friss, fagyasztott, főtt, tartósított vagy szárított zöldségeket, kivéve a hüvelyeseket, a sózott vagy ecetes zöldségeket, leveket, dióféléket és a keményítőtartalmú magvakat és zöldségeket (pl. burgonya) az ennek tulajdonítható kilencedik étrendi kockázati tényező volt a DALY -nak.
Az uniós tagállamok közül a legelterjedtebb napi gyümölcsfogyasztás Olaszországban (a lakosság 85% -a) és Portugáliában (81%) volt. Ezzel szemben Romániában a lakosságnak csupán 42% -a fogyaszt naponta gyümölcsöt: míg a legtöbb tagállamban a lakosság 50–80% -a számolt be napi zöldségfogyasztásról, öt olyan tagállam volt, ahol az arány 50% alatt volt: 30%), Románia (41%), Lettország (44%), Litvánia és Bulgária (mindkettő 45%-kal). Ami a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását illeti, nálunk nagyon alacsony, 16-17 g / nap, összehasonlítva olyan országokkal, mint Svédország 80 g / nap fogyasztással, Hollandia 87 g / nap és Németország 120-130 g / nap.
A kampány célja felhívni a figyelmet a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű termékek fontos szerepére az emberi táplálkozásban, az élelmiszer-biztonságban és az egészségben.
A kampány célcsoportja az általános lakosság.
A kampány jelmondata: "A gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák az étrend kulcsfontosságú elemei."
A kampány célkitűzései:
Az elvégzett tevékenységek révén, szeretnénk megismertetni az általános lakossággal a fizikai aktivitás előnyeit és az egészség megőrzésével kapcsolatos felelősségüket.
Az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti Közegészségügyi Intézeten keresztül biztosítja a kampány országos szintű irányítását.