A Táplálkozás és az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Országos Napja, amely Romániában minden évben október 16. napján kerül megünneplésre, lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk, hogy az élelmiszerhiány, az éhezés és az alultápláltság a világ bármely országát érintheti, és hogy globális fellépésre van szükség a pazarolt élelmiszerek mennyiségének csökkentése érdekében.
Becslések szerint 811 millió ember szenved éhezéstől, kétmilliárd ember szenved mikrotápanyag-, azaz vitamin- és ásványianyag-hiányban, és gyermekek milliói szenvednek az alultápláltság különböző formáitól.
Az élelmiszer-pazarlás olyan globális probléma, amely az elmúlt években a közvélemény és a politika napirendjére került. A kérdés jelentősége tovább fog nőni, tekintettel arra, hogy a világ egyre növekvő népességének élelmezésére van szükség.
Az élelmiszer-biztonság, a lakosság megfelelő minőségű alapvető mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez való hozzáférésének kérdése a világ minden országát, de elsősorban az elmaradott vagy fejlődő országokat érinti kisebb-nagyobb mértékben. Az élelmiszer-biztonság mindenki számára történő biztosítása hozzájárul a társadalmi békéhez, stabilitáshoz és jóléthez.
Világszinten az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek körülbelül egyharmada megy kárba, az Európai Unióban pedig a becslések szerint az összes megtermelt élelmiszer 20%-a vész el vagy megy kárba, miközben az Európai Unióban 43 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő táplálkozást biztosító napi étkezéseket.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (Forrás: UNEP Food Waste Index Report 2021 | UNEP - UN Environment Programme) 2021. évi 1. jelentése szerint hazánkban az élelmiszer-hulladék mennyisége 70 kg/fő/év, becslések szerint 1 353 077 tonna/év. Az élelmiszer-hulladék 70%-a a háztartásokból (több mint 50% – 47 millió tonna), az élelmiszer-szolgáltatásból és a kiskereskedelemből származik.
A lehetséges megoldások és az élelmiszer-pazarlás csökkentésének előnyeinek tudatosítása javíthat a helyzeten.
Ebben az összefüggésben az élelmiszerlánc minden szereplőjének fontos szerepet kell játszania az élelmiszer-pazarlás megelőzésében és csökkentésében: azoknak, akik megtermelik és feldolgozzák az élelmiszereket (mezőgazdasági termelők, élelmiszer-termelők és -feldolgozók), azoknak, akik forgalmazzák az élelmiszereket (vendéglátóipar, kiskereskedők), de maguknak a fogyasztóknak is, mindannyiunknak megfelelő megoldásokat kell találnunk az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.
Tanuljon meg okosan választani!
A 2016. év óta az Európai Bizottság külön cselekvési tervet valósít meg az élelmiszer-veszteségek és -pazarlás csökkentésére, és létrehozta az uniós platformot, hogy támogassa az összes szereplőt az ezen területen szükséges intézkedések meghatározásában, a legjobb gyakorlatok terjesztésében és az idővel elért eredmények értékelésében. A platform kulcsfontosságú cselekvési ajánlásokat dolgozott ki az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szakaszában az állami és magánszereplők által szükséges intézkedésekkel foglalkoznak (2019. december).