Megelőzés. Védelem. Védőoltás. - Európai Védőoltási Hét - 2014. április 22.-26.

Az elmúlt 30 évben bevezetett immunizációs programok hatására a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek okozta megbetegedések és halálozások száma jelentősen csökkent. A WHO Európai Régiója 2002 óta mentes a járványos gyermekbénulástól és az elmúlt 10 évben 90%-kal csökkent a kanyaró megbetegedések száma.

Ugyanakkor ennél többet kell tenni. Az Európai Régióban közel 650 000 gyermek nem kapja meg az első kanyaró elleni védőoltását, amely az immunizálás alapvető követelménye lenne. Ironikus, de tény, hogy a védőoltások következtében sok fertőző betegség ritkává, szinte ismeretlenné vált, amely alapján az a vélemény alakulhat ki a szülőkben és az egészségügyi dolgozókban, hogy a továbbiakban nincs szükség a védőoltások végzésére.

A védőoltások évente milliók életét mentik meg, és ennek a népegészségügyi sikertörténetnek folytatódnia kell. A Régió országaiban részletes és érthető információkat kell adni a betegségek kockázatáról, a védőoltások hasznáról, elismerve azt, hogy minden gyermeknek joga van a betegségmentes élethez. Az Európai Védőoltási Hét adta alkalmat felhasználva minden országban évről-évre felhívják a figyelmet a védőoltások fontosságára és a saját nemzeti immunizációs programjaik erősségeire és gyengeségeire.

A Védőoltási Hét az egész régióra kiterjedő esemény, amelyet az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiós Irodája (WHO EURO) - együttműködve a legfontosabb érdekelt felekkel - irányít és koordinál. Erre az eseményre minden évben április utolsó hetében kerül sor. A Védőoltási Hetet az Európai Régióban 2005-ben szervezték meg első alkalommal, akkor kilenc ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A Régió országai elkötelezettek a Védőoltási Hetet tekintve, felhasználva ezen eseményt arra, hogy kiemeljék és kommunikálják a védőoltások jelentőségét, valamint lehetőséget biztosítsanak a magas kockázati csoportba tartozók védőoltására.

Az Európai Védőoltási Hét célja, hogy felhívja a figyelmet a védőoltások fontosságára annak érdekében, hogy az oltandó korosztályokban emelkedjen az átoltottság. Különös hangsúlyt kap a sérülékeny lakosság elérése. A szlogen „Megelőzés. Védelem. Védőoltás.” támogatja azt a fő üzenetet, hogy minden gyermeknek szüksége van a betegségek megelőzésére és az élet védelmére. A Védőoltási Hét során az országok olyan programokat szerveznek, amelynek során tájékoztatják és bevonják a kulcsfontosságú célcsoportokat, valamint felhívják a figyelmet a védőoltásokkal kapcsolatos kihívások kezelésére.

Védőoltással megelőzhető betegségek

Tuberkulózis (tbc, gümőkór)

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőzőbetegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a  másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban, és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet - az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

Kanyaró (morbilli)

A kanyaró (morbilli), nyálcseppekkel terjedő, vírus okozta fertőző betegség. 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártyagyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás, és értelmi fogyatékosság maradhat vissza. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Afrikában, az egy éves kor alatti gyermekek közül minden ötödik a kanyaró miatt hal meg. 

Járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz, parotitis epidemica, ejtsd: „parotitisz epidemika”)

A mumpsz vírusos fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel vihető át egyik emberről a másikra. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanatával jár. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. Gyulladásukkor az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A betegek egytizedében, a mumpsz agyhártyagyulladással is jár. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság. Súlyos következménnyel járhat a szövődményként jelentkező heregyulladás is. 

Rózsahimlő (rubeola)

A rózsahimlő (rubeola), vírusos fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Felnőtteknél izületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat a rubeola. A terhesség első harmadában átvészelt betegség következménye lehet az ún. veleszületett (congenitalis) rubeola. Ilyenkor az újszülötteknél szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás és szellemi visszamaradottság mutatható ki. Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban nem részesültek, vagy nem estek át a betegségen gyermekkorukban.

Torokgyík (diphteria, ejtsd: „diftéria”)

A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A diftéria toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben.

Szamárköhögés (pertussis, ejtsd: „pertusszisz”

A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden huszadiknál agyi károsodás léphet fel. Kétszáz betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ben 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.

Merevgörcs (tetanus, ejtsd: „tetanusz”)

A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A tetanusz toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951–ben még közel 500 halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 10-15 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. 

Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis epidemica, ejtsd: „poliomielitisz epidemika”)

A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át.
A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel, majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.

Meningococcus fertőzések: agyhártyagyulladás (meningitis, ejtds: „meningitisz”) és vérmérgezés (sepsis, ejtsd: „szepszis”

Mi okozza a meningococcus fertőzést és milyen gyakori?

A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. Leggyakoribb formája a járványos agyhártyagyulladás. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Hogyan terjed a meningococcus fertőzés?

A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolódzáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, laktanya diszkó, szórakozóhelyek) megfelelő feltételei a járványos terjedésnek, emiatt, kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.

Hogyan alakul ki a betegség?

Bárki hordozhatja a baktériumot a torkában, orrában anélkül, hogy megbetegedne. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását. Ritkán előfordul azonban, hogy a baktérium áthatol a nyálkahártyán, onnan a vérkeringéssel az agyhártyákhoz jut, és ott gyulladást okoz. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A két forma gyakran együtt jelentkezik. Az agyhártyagyulladás (meningitisz) az agyvelőt körülvevő burok gyulladása. Legtöbbször vírusos, ritkábban baktérium okozta fertőzés következtében alakul ki. A vírusos agyhártyagyulladás viszonylag gyakori, jóindulatú, magától gyógyuló kórkép. A baktériumok, például a meningococcusok, súlyos folyamatot, gennyképződést idéznek elő az agyhártyán. A vérmérgezés (szepszis) úgy alakul ki, hogy a baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut. A véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek. Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A megbetegedések kb. negyedében az agyhártyagyulladás és a szepszis együtt jelentkezik.

Hogyan lehet felismerni a meningococcus agyhártyagyulladást (meningitiszt)?

Az agyhártyagyulladás súlyos betegség, mely gyorsan, akár néhány óra alatt kifejlődik. Csecsemőknél a láz nem mindig magas. A „rosszullétre” utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel-, szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. A koponyában lévő nyomásfokozódás miatt a fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs feszes, elődomborodik. A csecsemő aluszékony, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gyakran gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok. Gyermekek és felnőttek erős fejfájásra, hányingerre, gyengeségre, ízületi fájdalomra panaszkodnak, lázuk magas, a fényt kerülik, fejüket nem lehet előre hajtani (tarkómerevség). Tudatzavar, aluszékonyság, kóma, esetleg görcsök jelzik a betegség előrehaladtát.

Hogyan lehet felismerni a meningococcus vérmérgezést (szepszist)?

A meningococcus szepszis gyorsan, órák alatt alakul ki. Felismerésében a jellegzetes bőrtünetek segítenek. Kezdetben tűszúrásnyi piros pöttyök, majd bevérzett, egyre növekedő foltok jelentkeznek. A növekedő, éles szélű, bordó-barnás elváltozások bármelyik testrészen, akár a fülcimpán, talpon, tenyéren is lehetnek. A bőralatti vérzés nem tűnik el, ha üvegpoharat nyomnak rá, míg más kiütések, rovarcsípések erre elhalványodnak. Figyelni kell a beteg általános állapotát, légzését, ellenőrizni kell a hőmérsékletét (hőmérővel), az alvó gyermek ébreszthetőségét, valamint 2-3 óránként a bőrtünetek esetleges megjelenését. A hűvös végtagok, az aluszékonyság, a bevérzések szaporodása életveszélyes állapotra utalnak. A betegnek haladéktalanul orvosi ellátásra van szüksége! Ha ügyelet vagy háziorvos nem érhető el, kórházba kell szállítani. Amíg orvos nem látja, nem szabad felügyelet nélkül hagyni! A korai felismerés a beteg életét mentheti meg, a késlekedés tragikus következménnyel járhat.

Hogyan gyógyítják a meningococcus fertőzést?

A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatát és kezelését kórházban végzik. A leghatásosabb antibiotikum kiválasztásához vér és agyvíz vizsgálatot végeznek. A további fertőzés megelőzésére a beteg közvetlen környezete antibiotikus védelemben részesül.

Rotavírus okozta fertőzés

A rotavírusok okozzák a csecsemő és kisdedkori vizes hasmenések jelentős hányadát. A 3-36 hónapos kor közötti csecsemők első rotavírus fertőzése a legsúlyosabb. Magas láz, hányás és gyakori székletürítés miatt pár óra alatt kiszáradás léphet fel. Emiatt évente több 10 ezer csecsemőt kezelnek kórházban. Életünk során többször átesünk rotavírus hasmenésen, de a betegség 3 éves kor alatt a legveszélyesebb.

A beteg székletében nagy mennyiségű vírus van, mely onnan a pelenka, bili, játékok vagy az ápoló személy révén bekerülhet a környezetbe és másokat is megbetegít. A kézmosás és a fertőtlenítés nem képes teljesen megakadályozni a terjedést. A rotavírus a leggyakoribb kórokozója a bölcsődei és kórházi járványoknak. A legtöbb eset november és május között fordul elő. 

 Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás

Okozója a hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő, tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra révén, testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban), melyek a kórokozó átvitelére szolgáltak, valamint a vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét.

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. A véradókat és a várandós nőket, szerv-, szövetdonorokat szűrik hepatitis B vírus irányában. 

Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás

Okozója a hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

A betegségre jellemző, hogy hirtelen, néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van. Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb. 

Humán Papillóma Vírus (HPV) okozta fertőzés és a méhnyakrák

A daganatos betegségekről

Az élőlények legkisebb egységének, a sejteknek, mértéktelen szaporodását daganatos - népies nyelven rákos - megbetegedésnek nevezik. Régóta keresi az okát az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek kutatásának eredményeként, közel 10 vírusfajtáról bizonyították, hogy az emberi szervezetben daganatos burjánzást képes létrehozni.

A Humán Papillómavírusok (HPV)

Ennek a vírus családnak igen sok tagja van. A bőr, a szájüreg és a nemiszervek hámrétegében szaporodik. Az egész világon elterjedt. A fertőzött területek érintésével, összedörzsölésével, eszközökkel, tárgyakkal vihető át egyik emberről a másikra. A HPV a szexuálisan átvihető vírusok közé tartozik, mint például a herpesz, a hepatitis B (HBV) és a HIV.

Milyen betegségeket okoznak a Humán Papillóma -Vírusok?

A bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken szemölcsöket okoznak. Ezek jóindulatú elváltozások, de igen makacsok, nehezen gyógyíthatóak és gyakran visszatérnek. A kezelések hosszú évekig tarthatnak és kellemetlenek. A Human Papilloma Vírusok a nemi szervek hámjában felszínes fertőzést és rákos elfajulást is képesek létrehozni. A gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége, növelik a kockázatot.

A szexuális életet élő nők 80%-a átesik olyan HPV fertőzésen, mely a nemi szervet érinti (nagyajkak, hüvely és méhszáj). Az első fertőzés, általában, 15-24 éves kor között fordul elő. Az egyik tünet a nemiszerveken lévő szemölcs lehet (kondilóma), melyet helyi kezeléssel (ecsetelés, fagyasztás, sebészi eljárás) lehet eltávolítani. A méhszájon lévő fertőzés gyakran tünetmentes. Legtöbbször a szervezet immunrendszere el tudja takarítani a vírust. Ha a vírus hosszú ideig szaporodik a sejtekben, először felszínes hámelváltozás jön létre. A nőgyógyászati vizsgálatkor ezt ellenőrzik a méhszáj megtekintésével és a Papanicolaou teszttel. A tartós fertőzés, több év alatt rosszindulatú daganathoz - méhnyakrákhoz - vezethet. Nemcsak méhnyakrákot tud okozni a HPV, szerepét bizonyították a férfiak péniszdaganatainak közel felében, a végbél-, és a szájüregi daganatok jelentős részében. A férfiak (szexuális partnerek) szerepe jelentős a vírus átvitelében és az újrafertőzésben.

Hogyan lehet megelőzni a HPV fertőzést?

A szexuális utón átvihető vírusok megelőzésének módja hasonló. Az óvszer használata, a partnerhez való hűség, és a tisztálkodás hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. A védekezés új lehetősége a védőoltás.

Pneumococcus baktérium okozta fertőzések

Az őszi légúti fertőzések következtében a nyálkahártya védekezőképessége gyengül, így újabb és újabb kórokozók telepednek meg rajta. Ezek közül az egyik a pneumococcus (ejtsd: pneumokokkusz) baktérium. Ez a baktérium cseppfertőzéssel terjed. Leggyakrabban középfülgyulladást és lebenyes tüdőgyulladást okoz. A tüdőgyulladás lázzal, nehéz-légzéssel, gyengeséggel és köhögéssel jár. A megfelelő antibiotikum szedése legtöbbször gyógyulást eredményez. Vannak azonban olyan körülmények, amikor az antibiotikus kezelés nem hatásos.

Időseknél, gyengült immunrendszerűeknél, krónikus betegeknél gyakrabban okoz szepszist (a baktériumok az egész szervezetet elárasztják) és agyhártyagyulladást. Az agyhártyagyulladás tarkómerevséggel, magas lázzal, hányással eszméletvesztéssel jár. A halálozás magas, a túlélőknél tartós károsodás maradhat fenn. A szepszis tünetei is súlyosak, a lázat, hidegrázást, izületi fájdalmat a keringés összeomlása követheti.

Kullancsencephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás)

A betegséget vírus okozza, amelyet kullancsok terjesztenek. A kullancsok vérszívó rovarok, erdőben élnek, előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet, patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. Fertőzött, forralatlan kecsketej fogyasztása is veszélyes lehet. A kullancsencephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően, április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható halmozódása A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5. - 14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. Szövődményként vállizomzat- sorvadás és károsodott agyműködés  jelenkezhetó. 

Influenza

Az őszi - téli időszakban jelentkező légúti betegségeket - tévesen - influenzának hívják, pedig ezek többnyire más vírus vagy baktérium okozta fertőzések. Az influenza decembertől márciusig okoz járványos megbetegedést.

Hogyan terjed az influenza?

Köhögéssel, tüsszentéssel sok milliárd vírus kerül a betegből a külvilágba. Sok más betegséghez hasonlóan, cseppfertőzéssel terjed az influenza. A zsúfoltság - tömegközlekedés, szórakozóhelyek, váróhelységek - különösen kedvez a fertőzés átvitelének.

Milyen tünetei vannak az influenzának?

Pár napos lappangási idő után hirtelen, lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal kezdődik. A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), de ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények - hörghurut, tüdőgyulladás - az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál. Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

Megelőzés

Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik módja az évente felvehető influenza elleni oltás.

Veszettség

A veszettség megbetegedés egy vírusfertőzés következtében a központi idegrendszerben kialakult gyulladásos folyamat, amely gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű. A veszettség fertőzés csak meghatározott körülmények között jön létre, ezért fontos ezek ismerete és elkerülése. A fertőzés a veszett állatok okozta sérüléssel - harapással -, ezen állatok friss, vírus tartalmú testváladékával - főként nyállal - való közvetlen érintkezéssel - a mart sebbe, esetleg szem kötőhártyára való kerülése révén - következik be.

A megbetegedés lappangási ideje: Általában 2-8 hét, de 10 naptól több, mint 1 évig is eltarthat.

A betegség főbb tünetei: A betegség általában depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladásra, delíriumra jellemző tünetek, általános bénulás alakul ki, végül légzésbénulás okozza a beteg halálát.

Mikor merül fel a veszettség fertőzés gyanúja?

Minden gerinces-, főként emlősállat okozta sérülés, érintkezés esetén, amikor az állat atípusosan (az adott fajra jellemző viselkedéstől eltérően) viselkedik. Leggyakrabban róka és egyéb húsevő, vadon élő állat, valamint kutya és macska okozta sérüléskor.

Kivédhető-e a betegség?

IGEN! - A sérülés után alkalmazott védőoltási sorozattal. A védőoltás jelenleg térítésmentes.

Mi a teendő veszettség fertőzés gyanúja esetén?

Mindenképpen forduljon orvoshoz! Döntő fontosságú az azonnali sebkezelés (szappannal, tiszta vízzel történő alapos sebkimosás, fertőtlenítés), és a védőoltási sorozat alkalmazása. Ha a sérülést okozó állat beazonosítható, nagyon fontos annak megfigyelése (ezt állatorvos végzi), mert ezzel az emberi oltások elkerülhetők. A sérülés körülményeitől függően, szükség lehet tetanusz elleni védőoltásra is.

 (Forrás - http://www.oltasbiztonsag.hu)