Hepatitisz Világnap - július 28.

A világon mintegy ötszázmillióan szenvednek hepatitis B vagy C fertőzésben, a becslések szerint minden 12. ember vírushordozó. Még mindig kevés figyelmet szentelnek e betegségnek, a fertőzöttek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy vírushordozók, emiatt veszélyt jelentenek a környezetre.

A hepatitisvírusok a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszerrel, vízzel), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál). A hepatitis tünetei 2-3 héttel a fertőzött étel fogyasztása után jelentkeznek, általánosan rossz közérzet, gyengeség, hasi panasz, hányinger kíséretében. Ezek után alakul ki a bőrön és a szemfehérjén látható sárgaság, a széklet világos, a vizelet sötét színűvé válik, a gyógyulás 2-3 hétig is eltarthat. Ha idejében felismerik, gyógyítható.

Évente egymillió ember hal meg világszerte a kór súlyosabb fajtájában, a hepatitis B okozta májrákban és májzsugorban. Ennek fő oka, hogy becslések szerint csak minden tizedik fertőzött kap gyógyszeres kezelést. A világon több mint kétmilliárd olyan ember él, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során, évente egymillió ember fertőződik meg Európában.

A hepatitis C-nek is komoly következményei lehetnek.

A legtöbb fertőzött nem is tud betegségéről, mert a kórokozó a máj sejtjeit alattomosan pusztítja, az első tünetek olykor csak 20-30 év múlva jelentkeznek. A világon jelenleg 180– 200 millióra tehető a krónikus hepatitis C vírus által fertőzöttek száma. Mivel a betegséget már egy laboratóriumi rutinvizsgálat is kimutathatja, bármely ismeretlen eredetű tünet észlelésekor orvoshoz kell fordulni. Időben felismerve a betegség gyógyítható, a vírust ki lehet irtani a szervezetből, így megszűnik a fertőzőképesség és megelőzhető a rák kialakulása.