Védekezés Nyugat-nílusi vírusfertőzés ellen

A nyugat-nílusi vírusra (WNV- West Nile Virus) az 1999-es New Yorkban regisztrált fertőzések kapcsán figyelt fel a világ.

A kórokozót először 1937-ben, Ugandában diagnosztizálták, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.

Kutatások megerősítették, hogy a vírus behurcolás révén került az Egyesült Államokba, ahol 1999-ben megtelepedett, majd a 2000-es, illetve a 2001-es esztendők során terjedni kezdett az észak-keleti valamint a dél-keleti területeken. Tette mindezt annak ellenére, hogy az éghajlati és környezeti tényezők nem igazán kedvezőek számára, hiszen származásának helyét melegebb éghajlaton – elsősorban mediterrán területeken – feltételezik. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre – esetlegesen lovakra – történő átvitel pedig szúnyogcsípés útján történik.

Emberek esetében a fertőzés általában tünetmentesen, lázas betegségként zajlik le (a legtöbben nem is tudnak róla, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket produkál). A tünetek közé sorolódik: a láz, fejfájás, izomgyengeség, emlékezetkiesés, ízületi és izomfájdalmak. Az esélye annak, hogy valaki nyugat-nílusi vírussal megfertőződik 1: 300.000, még ha a járvány kitörésének epicentumában tartózkodik is. A fiatalok, az idősek és betegek azonban súlyosan megbetegedhetnek, ami akár halállal is végződhet. A halálos kimenetelű eseteket a kóros agytörzsi elváltozások jellemezték: az esetek egy kis százalékában a vírus potenciálisan halálos agy- és gerincvelő-duzzanatot okoz, amelyre jelenleg nem ismeretes semmiféle gyógymód. A fertőzés ritka szövődménye még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás és a szívizomgyulladás.
A védekezés szúnyogirtással, illetve bizonyos intézkedések megtételével történik, pl. az állóvizek befedésével vagy leengedésével (ez azért igen fontos, mert esők után számos pocsolya maradt, ahol a következő 7-10 nap során szúnyogok milliói kelhetnek ki), valamint az emberek arra való ösztönzésével, hogy használjanak rovarirtókat és védőruházatot a fertőzött területeken. Mindezen intézkedéseken kívül pedig, már számos WNV elleni vakcina áll kidolgozás alatt.

A Cantacuzino Intézet által végzett analízisek alapján, Románia területén is megjelent a nyugat-nílusi vírus. Augusztus folyamán több környező országokban jelentettek eseteket, mint pl. Görögország, Oroszország – főképpen a Fekete Tenger partvidéke körül, és más europai országokban is. A Romániai Egészségügyi Minisztérium intézkedéseket hozott a vírus elterjedésének megakadályozása érdekében. Éppen ezert felhívja a lakosság figyelmet az óvintezkedések betartásának a fontosságáról, és ha egy esetleges szúnyogcsípes után 3-7 napra a fent említett tünetek közül valamelyiket észleli, akkor sürgősen forduljon a családorvosához vagy a legközelebbi orvosi rendelőbe vagy kórházba.

Eddig Romániában 80 esetet vizsgáltak, közülük 7 eset konfirmálodott, miképpen a nyugat-nílusi vírussal fertőzött, 2 lehetséges esetnél még nem konfirmálták, most van analízis alatt és egy eset pedig klinikai evaluálás alatt van. A fent említett eseteket Alba, Bukarest, Kolozs, Constanta, Dolj, Galati, Maros, Szeben és Teleorman megyékben jelentették. Az esetek felnőttek köréből volt, 30 évnél idösebbek közül. Közülük 2 halálesetet is regisztráltak idős személyeknél 75, illetve 79 évesnél, akiknél hozzájárultak bizonyos biológiai tényezők is, az idős kor, krónikus betegségek.