Európai Védőoltási Hét - 2012. április 21.-27.

Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját. Az évente ismétlődő kezdeményezés célja a figyelem felhívása, a kommunikáció javítása és a védőoltások jelentőségének támogatása a WHO Európai Régiójában.

Mára jelentős eredményeket sikerült elérni a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelemben, de a védőoltások fontosságának hangsúlyozása továbbra is lényeges feladat. A populáció optimális védettségéhez legalább 95%-os átoltottság szükséges, ennek ellenére a WHO. Európai Régiójában évente kb. 600 000 csecsemő nem részesül az életkorának megfelelő védőoltásban, amelynek következtében napjainkban is halnak meg európai gyermekek védőoltással megelőzhető fertőző betegségekben.

Az Európai Védőoltási Hét alapvető üzenete az, hogy minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltásokra a fertőző betegségek megelőzése és életük védelme érdekében. Célja az átoltottság növelése azáltal, hogy tudatosítjuk a védőoltások fontosságát a szülők/gondviselők, az egészségügyi dolgozók, a politikusok és a döntéshozók körében.

Romániában a védőoltások jelentőségének hangsúlyozása és az életkorhoz kötött kötelező védőoltások magas arányú átoltottságának megőrzése a legfőbb cél.

A vakcina vagy védőoltás olyan legyengített vagy elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó készítmény, aminek beadása után a szervezet a kórokozóval szemben aktív immunvédettséget szerez (passzív védettséget antiszérummal érnek el). Magyarországon néhány védőoltás kötelező.

A vakcinák lehetnek profilaktikusak, pl. influenza elleni, megelőző védőoltás, vagy terapeutikusak, pl. a rák elleni, fejlesztés álló készítmények.

A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīn-us-ból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.